Ultor nullus adest qui per mare' navibus urbem "Siccine præcipiti transit res bellica cursu ? "Quæritis, heu! frustra Bacchi solemne theatrum, 3 1 On sait la manière dont Thémistocle expliqua l'oracle qui conseillait aux Athéniens de se retrancher dans des murailles de bois. 2 A l'extrémité du Pnyx, lieu où se tenait l'assemblée du peuple, est un socle taillé dans la pierre, et où l'on monte par trois degrés. C'est là qu'était la tribune où Solon, Périclès et Démosthène, ont prononcé leurs harangues. 3 On ne voit plus aucun vestige du théâtre de Bacchus, où Thucydide lisait son histoire de la Grèce aux peuples assemblés, où Sophocle et Euripide faisaient représenter leurs tragédies. Victrices æternat adhuc ad Olympia palmas. Aut vultus mutata truces, Agamemnone natam "En longe ante alios sublimis fronte poëtas, P. AUG. LEMAIRE. Dec. 1821. 'Les comédies d'Aristophane: Plutus, les Guêpes, les Grenouilles, les Nuées, etc. COLLATION OF THE SEPT. C. THEBAS OF ÆSCHYLUS with a Ms. in the Library at Turin, extracted from the volume of Amadeus Peyron, mentioned in the Literary Intelligence, No. XLIX. p. 193. γ. 81. κόνις με πείθει. Lectio unica nec improbabilis. 83. τε ωτὶ χρίμπτεται βοὰ ποτᾶται. 85. ὀῤῥοκτύπου. 86. ἰω, ἰω, ἰω θεοὶ [ ἰω θεαί τ' ὀῤῥόμενον. 88. εὐτρεπὴς consonat cum emendatione Brunckii. 105. Scholion : "Ιτ ̓ ἴτε πάντες. γράφεται καὶ ἴθ' ἔτε πάντες. καὶ οἱ μὲν τὸ ἴθι παρακελευσματικὸν φασὶν ἐπίῤῥημα, ὡς εἰ ἔλεγεν ἄγε ἔλθετε πάντες. οἱ δὲ τὸ ἴθι προστακτικὸν ῥῆμα ἀποτεῖνον πρὸς τὸν "Αρην, πρὸς ὃν ἀνωτέρω τὸν λόγον ἐποιεῖτο. 106. ἱκέσσιον. 109. δοχμο λόχων, at supra vocem γρ. δοχμολόφων. 116. κιννύρονται φόβον. Scholion : γράφεται δὲ καὶ διὰ δὲ τοι, καὶ συντάσσεται οὕτως οἱ διὰ τῶν ἱππείων δὲ γενύων χαλινοὶ κινύρονται φόβον. 127. κήδευσαι. 190. λιταῖς σε. 132. Scholion ad v. λύκειος consonat cum Scholiaste Stephani ; lege tamen cum nostro ἢ διὰ τὸ ἀνατιθέναι ἐκεῖσε τούτῳ λύκον ὡς ἱερεῖον. 153. ἀτυᾶς cum glossa τῆς βοῆς. 134. Λατογένεια. Optima. 136. ? ? ? ? quater. 140. * quater uti v. 136. 142. καὶ πόλις ἄμμιν πάσχει. 143. ποῖ τέλος. 155. μοι abest. 161. μέλλεσθ'. 170. εὐεστῆ φίλα, 174. τάς διαδρ. 175. διερε θίσατ'cum glossa ἐνεβάλλετε, tum suprascr. γρ. διεῤῥοθήσατ'. 180. χ' ὅτι τῶν μεταιχμίων. 198. φόβῳ abest. 203. θεοὺς τοὺς τῆς ἀλουσ. 204. λείποι, 208. δειλῶς pro eo quod editur κακῶς. 237. ἀνασχήση. 246. Scholion: Λέγοις ἄν. ἀττικὸν προφέρειν τὰ εὐκτικὰ ἀντὶ προστακτικῶν, ὡς ἐνταῦθα. τὸ γὰρ λέγοις ἀντὶ τοῦ λέγε, καὶ Πλάτων οὕτω πολλαχοῦ. 261. θεοῖσιν abest. 285. οκριόεσσαν. . 306. πόλιν τήνδ' ὠγυγ. 318. ἀρτιτρόποις cum glossa ταῖς νέαις παρθένοις. 924. αἱ αἱ δυστυχή. 931. πρὸ τί πτόλιν. 336. διαδρο μῶν. 347. ῥοθίοισι. 355. φέρειν. 359. σπουδῇ τε. καὶ τοῦδ', cum glossa μετὰ σπουδῆς. ib. οὐ καταρτίζει, cum glossa εὐθετεῖ. In αι margine γρ οὐκ ἀπαρτίζει ἤγουν ἄρτιον ποιεῖ. Prima lectio manu veluti ducit ad emendationem Hermanni καταργίζει. 387. ἡ ἄνοια. in margine γράφεται καὶ ἄνοιάν τινι, ἤγουν κατὰ τινὰ ἄνοιαν καὶ μωρίαν. 402. ἀμὸν μὲν ἀντ. 409. δικαίως προμ. ὄρν. πόλεως τρέμω. 404. αἱμηφόρους. 406. ὀλλομένων. Scholion : τρέμω δ' αἱμοβό ρους. τρέμω δὲ ἰδεῖν θανάτους αἱμηφόρους ἤγουν ἐξ αἵματος καὶ φόνου γεγενημένους τῶν ἐμῶν φίλων ἀπολωλότων, ἢ τῶν ὑπολωλότων ὑπὲρ τῶν φίλων αὐτῶν, ἤγουν ὑμῶν. 439. πρίν γ' ἐμόν. 457. δέ τῳ. Scholion : Πέμποιμ' ἄν, πέμπω ἀντιστάτην δηλαδὴ ἐκείνου τόνδε. μετὰ τινὸς δὲ ἀγαθῆς τύχης πέμπω αὐτόν. 480. περίδρομον αῦτος. 481. κύκλου. Scholion consentit cum Stephani editione; at noster legit ὅλη γάρ τις παρεμφαρὴς καὶ κοίλη προσυπεμφαίνεται. 484. αὖ pro εὖ. 491. χρεία. 492. οὐδ'. 498. φλέγον cum glossa καίον. 499. κάπω. 502. et 503. Hi versus transpositi sunt, ut vulgo. 508. βροτοῖσί τε καί. 511. γένοιτ' ἄν. 512. βορέαις. 517. ματρός. 529. ἰάπτηται cum glossa πέμπωνται. 547. θελόντων ἂν ἀληθ. 551. εἴθ ̓ οἱ θεοί. 554. ἀλκὴν δ ̓ ἄριστον. 560. κακῶν δ' Αδρ. 561. σὸν αὖθις πρόσμορον. 562. ὄνομα pro ὄμμα. 508. δίς τ' ἐν τελευτῇ τοὔνομ ̓. 564. τούπος. 569. πηγὴν . . . δίκη. 573. ἐπὶ χθονός. 578. αύλακα. 590. ξὺν πολίταις. 597. βία φρενών. 598. πόλιν μολεϊν, tum suprascr. γρ. ἑλεῖν. 601. ἄθυμος . . . . λήμματος. .... 637. μέμψη. 603. ἔστι θεσφ. 615. ὁ Ζεύς. 618. οἷας ἀρᾶται. 620. ἐπεξιακχήσας. 622. θ ̓ ὡς ἀνδρ. 624. καὶ γενεθλίους θεούς. 628. προσμεμηχανημένον. 653. κακουχία cum glossa φθορά. 666, αὐτοκτόνως. 671. τί μέμηνας 660. ἐχθρῷ ξυστήσομαι. μή τις σε θυμοπληθύς. τελεῖ. 682. λέγουσα κέρδος πρότερον ὑστέ ρου μόρου. 683. κεκλήση. 685. δόμον ἐριννὺς οὔτ ̓ ἄν. 688. οὐ θαυμάζεται. 698. άνυσις οὐδὲ cum glossa τελείωσις. 680. αἰσχρά μοι . . . ... 702. στέργειν τοῦπος. 705. ὀλεσίοικον οὐ θεοῖς ὁμοίαν θεὸν | γὰρ νύκτως παρεκελεύσατο καὶ γέγονε | παναληθῆ. 711. ἠτρύνει cum glossa διεγείραι. 712. κλήροις. 719. αὐτοὶ κτάνωσιν. 722. φόνιον. 723. καθαρμόν. 735. ἀβουλίας. 736. γείνατο. 744. πιτνὸν glossa πίπτον. 747. ἀλκᾶ. 753. τελούμεν' οὐ. 755. ἀλφιστῶν, in marg. γρ. ἀλφοιτῶν. 759. πολύβοτος τ' αἰων βροτῶν, ὅσον τότ' οἰδίπουν τίον. 764. γένετο. 769. κρείσσων τέκνων τ' ἀπ ̓ ὀμμάτων. 770. τέκνοις τ' ἀραίας. 771. ἐπισκότους. 773. σφε δὴ σιδαρονόμω διαχειρία ποτὲ λαχεῖν. 779. ὀβρίμων. 782. πύλαις. 794. νῦν pro μιν. 799. δακρύσασθαι. 800. πόλις μὲν εὖ πράσσουσα. μου. Deest δή. 811. σωτηρία. 806. πέπτωκεν. 808. οἱ Κάδ 819. κακόν μου καρδία περιπνεῖ κρύος. 821. deest ὡς. Codex desinit in versu 826. Versus citavi ex editione Schutzii, Halæ 1809. ̧ OBSERVATIONS ON Some of the Notes in the late MR. DALZEL'S Collectanea Graca Majora : By the Rev. J. SEAGER. No. 11.-[Concluded from No. L.] Page 142. (from Lysias in Eratosth.) εἰς τοσοῦτον δὲ κακίας ἦλθεν, ὥστε ἅμα μὲν διὰ τὴν πρὸς ἐκείνους πίστιν ὑμᾶς κατεδουλώσατο, διὰ δὲ τὴν πρὸς ὑμᾶς, τοὺς φίλους ἀπώλεσεν. σε πρὸς ἐκείνους] Pisandrum et Calleschrum.” Reiske. ἐκείνους means the Four hundred, or some of them. Page 146. (from Lysias in Eratosth.) οπότε βοηθεῖν τοσοῦ. τοι παρασκευάζονται. καὶ μὲν δὴ πολὺ ῥᾷον ἡγοῦμαι εἶναι, ὑπὲρ ὧν ὑμεῖς ἐπάσχετε ἀντειπεῖν, ἢ περὶ ὧν οὗτοι πεποιήκασιν ἀπολογήσασθαι. “ ἀντειπεῖν] id est h. 1. κατηγορείν.—καὶ μὲν δὴ πολὺ ῥᾷον ἡγοῦ μαι-ἀπολογήσασθαι. Tametsi multo est, mea quidem sententia, facilius hos accusare de injuriis, quas vobis dederunt, quam his est crimina purgare." Reiske. It would not be very consistent with the acuteness of Lysias to state, as a peculiarity in this cause, what Quinctilian asserts to be common to all causes,-that it is easier to accuse than to defend. The meaning, I believe, is, And yet I think it would be much easier even to contradict all that has been said about your sufferings, undeniable as they are, than to offer any plausible apology for the actions of these men. Page 148. (from Lysias in Eratosth.) ἀλλὰ γὰρ οὐ τὰ μέλο λοντα ἔσεσθαι βούλομαι λέγειν, τὰ πραχθέντα ὑπὸ τούτων οὐ δυνάμε νος εἰπεῖν. οὐδὲ γὰς ἑνὸς κατηγόρου, οὐδὲ δυοῖν ἔργον ἐστὶν, ἀλλὰ πολλῶν· ὅμως δὲ τῆς ἐμῆς προθυμίας οὐδὲν ἐλλέλειπται ὑπὲρ τῶν ἱέρων ὑπέρ τε τῆς πόλεως ὑπέρ τε τῶν νεωρίων κ. τ. λ. * Inter προθυμίας et ἐλλέλειπται interposui οὐδέν. ego studium contentionemque meam haud passus sum desiderari." Reiske. No Greek scholar can help seeing the necessity of Reiske's emendation, and the truth of his interpretation. Professor Dalzel controverts both: τοῦ δὲ σοῦ ψόφου Οὐκ ἂν στραφείην, ἐς τ' ἂν ἦς οἷός περ εἶ. "Sed hoc, says he, est sensum oratoris in contrarium mutare: nec oudev ullo modo interponi debuit. Non enim hoc dicit Lysias, se nihil omisisse quod dictum oportuit pro templis deorum, &c. (nor does Reiske make Lysias say any such thing.) Sed animi fervorem sibi deficere ad ver |