ken megtelepedve, a hazai államrendet ott meghonositották 1). Ha a foglalás egy időben több állam részére történik, ezek közt egyéb megállapodás hiányában, közös tulajdon keletkezik 2).

Abból az elvből folyólag, hogy feglalás által csak uratlan dolgok tulajdona szerezhető meg következik, hogy a vad néptörzsök birtokában levő területek sem a gyarmatositás, sem a kultura elterjesztésének ürügye alatt el nem foglalhatók 3). Miután továbbá a foglalás érvényességéhez a tényleges birtokbevétel szükséges, egyik állam sincs feljogositva, a lakatlan vidékek közül többet elfoglalni, mint a mennyit államilag rendezni és civilizálni hatalmában áll1). Csak tényleges és valóságos birtokvétel tekinthető foglalásnak; a szinleges foglalás csak szinleges, de nem valóságos jogot ád 3).

Az állam tulajdont szerezhet természetes növedék 6), vagyis a tulajdonában lévő dolgok természetes átalakulása által 7). Ez történ

1) Martens Fr.; id. m. 352. l.; Kiss: id. m. 199. l. Az sem lehetetlen, hogy az államhatalom megbizása és jóváhagyása nélkül államalakulás történhessék, hogy a kivándorlottak valamely lakatlan szigeten uj államot létesitsenek; a mint ezt a középkorban kivándorlott norwegok Island szigetén tették. Bluntschli: id. m. 165. l. jegyz.

2) Heffter: id. m. 70. §.; Kiss: id. m. 199. 1. Régibb időben az ilyen kérdések felett a pápa határozott. Igy a spanyol és portugall felfedezések közt a határokat VI. Sándor pápa állapitotta meg; magától értetvén, hogy a pápák e részben semmi joggal sem birtak és intézkedéseik alapját a felek önkéntes alávetése képezte.

3) Martens: id. m. 30. §.; Bluntschli: id. m. 280. §.; Kiss: id. m. 199. 1. Az állami kapcsolat nélkül élő vad népek rendszerint a földtulajdont ép oly kevéssé ismerik, mint az államot; de az elfoglalva tartott vidéket saját szükségleteikre használják. A civilizált népeknek egyátalán nem áll jogukban az ilyen vad törzsöket elüzni. A természetes emberjog minden emberi lény létezését elismeri, s a vad népek jogait épugy védi, mint a civilizáltak tulajdonát.

) Bluntschli: id. m. 381. §. Midőn Anglia Északamerikában és Ausztráliában; Spanyolország és Portugallia Délamerikában és Hollandia a csendes Oceán szigetein állitólagos uralmukat megmérhetlen vidékre kiterjesztették, anélkül, hogy e vidékeket akár cultiválni, akár államilag rendezni képesek lettek volna, nem csak hogy cultur-rendeltetésüket nem teljesitették; hanem azt lehetetlenné tették, mert meggátolták, hogy más nemzetek az érintett vidékeken megtelepedve, államalakulásokat létesithessenek.

5) Bluntschli: id. m. 167. l. jegyz.

6) Martens: id. m. 39. §.; Heffter: id. m. 69. §.; Klüber: id. m. 134. §.

7) Kiss: id. m. 200. 1.; Martens Fr.: id. m. 350. 1. Miután a tenger szabad és az államterülethez nem tartozik, annak visszamenése, vagy előnyomulása az államterületet meg nem változtatja. Azok a változások, melye

hetik különösen, ha az állam tengerpartjai lerakodás, vagy nagyobb földrészek természetes oda mosódásával gyarapodnak; vagy ha az állam vizi területein sziget képződik. A keletkezett szigetek, ha szerződésileg ellenkező megállapodás nem történt, a parti állam tulajdonává lesznek; ellenben a határ folyókon keletkezett szigetek, ha a folyó közepén támadnak, a szomszédos parti államok közt osztandók fel1). A növedék által való tulajdonszerzésnél, külön birtokbavétel nem szükséges).

B) Közvetett szerzési módok.

62. §.

Átruházás és elbirtoklás.

Az államterület rendszerint elidegenithetlen és eloszhatlan ugyan 3), mindamellett jogában áll az államnak, fontos politicai okokból és államjogi formában, területének egy részét más áltamnak átengedi. Az ilyen átengedés rendszerint háború folytán, békekötés által történik; miután a háború az átengedés politicai szükségességét már kétségen kivül helyezte 1). Az átengedés jogérvényességéhez, következő feltételek szükségesek: a) a felek megegyező politicai akaratnyilvánitása; b) tényleges birtokbavétel a szerző fél részéről");

ket az emberi erő partépitmények és a sivár tengerpartok mivelése által létesit, rendszerint igen szűk körre vannak szoritva. Bluntschli: id. m. 288. §.; Martens Fr.: id. m. 350. 1.

1) Bluntschli: id. m. 395. §.; Kiss: id. m. 200. 1. Új sziget képződése által az állam határai annyiban terjesztethetnek ki, hogy az állam a képződött sziget partjaitól tovább terjesztheti hatalmát a tenger felé, mint azt esetleg előbb tette.

2) Heffter. id. m. 99. §.

3) Bluntschli: id. m. 284. §.

4) Kiss: id. m. 200. 1. Hogy az átengedés háboru nélkül békés uton is történhetik, arra az ujabb kor több példát mutat. Ily módon engedte át 1860-ban Olaszország Savoyát Francziaországnak; 1863-ban Anglia a jóniai szigeteket Görögországnak; 1865-ben Ausztriai lauenburgi birtokrészét Poroszországnak és 1867-ben Oroszország amerikai birtokait az északamerikai államoknak. Martens Fr.: id. m. 356. 1.

5) Kiss: id. m. 200. 1. Az átengedés birtokbavétel nélkül csak tulajdoni igényt adna, melynek ézvényesitését, ha kellő jogczimen nyugszik, gátolni nem lehetne. Heffter: id. m. 69. §.

c) a területen lakó és politicailag jogosult népesség részéről legalább elismerése az átengedésnek 1).

Habár az államterületnek háború folytán történt elfoglalása első sorban hadi ténynek tekintendő, az a jogos szerzési módok közé tartozik, a mennyiben békekötés folytán, vagy anélkül is, a politicailag jogosult népesség elismerése által, az új államkapcsolat jogilag szükséges létezést nyer 2).

A birtokszerzés egyik nemét képezi a nemzetközi jogban is az elbirtoklás). Ez jelenleg Európában azért nem igen fordulhat elő, mert minden birtokállapot szerrződésileg szabályozva van és nehezen található olyan földrész, melyre az elbirtoklás gyakorolható lenne. Ellenben előfordulhat a szerzés e módja az Európán kivüli földrészeknél, a hol az nemcsak jogosultnak, hanem szükségesnek is tekinthető.

A magánjogi forgalomnak és akaratnyilvánitásnak alakjai, mint a vétel és csere, elzálogositás és öröködés, melyekkel a középkorban az államhatalom átruházása is egybekapcsoltatott, az államfenség megszerzésének érvényes módjait többé nem képezik 4).

1) Bluntschli: id. m. 286. §.; Martens Fr.: id. m. 356. 1. 2) Ilyen esetben a lakosságnak rendszerint szabad választás engedtetik, hogy az anya-államnál maradni, vagy az uj állam alattvalójává lenni akar-e. Ez történt a frankfurti békekötés II. czikkében a német birodalomnak átengedett Elsass és Lotharingia lakosságával.

3) Klüber: id. m. 126. §.; Heffter: id. m. 12. és 69. §§.; Bluntschli: id. m. 290. §.; Grotius, habár szerinte nihil fit a tempore, quamquam nihil non fit in tempore, az elbirtoklás szüksége mellett nyilatkozik. De jure belli ac pacis; 1. II. c. IV. §. 1. Wheaton e részben következőleg nyilatkozik: Mais l'usage constant et approuvé des nations montre que, quel que soit le nom que l'on donne à ce droit, la possession non interrompue par un Etat d'un territoire ou de tout autre bien pendant un certain laps de temps éxclut les droits de tout autre État à cet égard, de même que le droit naturel et civil de toutes les nations civilisées, assure à un particulier la propriété exclusive d'un bien qu'il a possédé pendant un certain temps sans que personne ait prétendu y avoir des droits. Éléments, Tom. I. pag. 159.;

Martens Fr.: id. m. 351. l.

4) Bluntschli: id. m. 192. §. és jegyzet.

63. §.

Az államtulajdon feletti rendelkezés.

Az állam a személyiség jogánál fogva épugy, mint az egyes ember tulajdona felett rendelkezhetik 1). Régebben nem ritkán történt, hogy a fejedelmek az államtulajdona felett nemcsak jövedékek engedélyezése, hűbéri jogok adományozása; hanem az államterület egy részének tényleges elzálgositása által is rendelkeztek 2). Az első esetben az államfenség csonkitást rendszerint nem szenvedett; ellenben az elzálogositás átalában úgy történt, hogy a zálogtárgy a kikötött időtartamon át, a zálogbirtokos fenségjogai alatt maradt. Ilyen módon zálogositotta el 1803-ban Svédország Wismar városát Mecklenburgnak 100 évre egy és egy negyedmillió tallérért 3); ilyen elzálogositásnak tekinthető Genua részéről Corsica átengedése Francziaországnak 1).

Jelenleg az államjavak elzálogositása csak a magánforgalomban fordul elő 5), de ez is ritka eset; mert az államadóságok az egész ország terhére contraháltatnak és rendszerint nemcsak az államtulajdont, hanem az államjövedelmeket is terhelik 6). Hogy az állam szükség esetében a magánjavakat mennyiben zálogosithatja el, a belső államjog körébe tartozik.

1) Klüber: id. m. 134. §.; Martens: id. m. 95. §.

2) Heffter: id. m. 71. §.; Martens Fr.: id. m. 355. 1.; Neumann: id. m. 46. 1. 3) E határidő elteltével, vagyis 1903-ban jogában álland Svédországnak a zálogtőke és kamatai megfizetése mellett, Wismar városát visszaváltani. *) Ez elzálogositás és Napoleon születése közt (1769. aug. 15.) aránylag rövid idő fekszik, mely a hatalmas caesar nemzetiségének megállapítására nézve nagy fontossággal bir. Es ha áll, a mit némelyek vitatnak, hogy Napoleon 1768-ban született, ugy ő születésekor olasz és nem franczia alattvaló volt.

5) L. a szerződések biztositásáról szóló §.-t.

6) Az ilyen adósságok diplomatiai nyelven dette hypothéquée elnevezés alatt ismeretesek ugyan, de e kifejezés inkább az állam és részeinek állandó kötelezettségét, mint magánjogi értelemben vett zálogot jelent. Heffter: id. m. 71. §.; Neumann: id. m. 47. l.

64. §.

Az államtulajdon megszűnése.

Valamint a souverainitás megszünhet és elveszthető, ugy megszünhet az államtulajdon is. Addig azonban, mig ez tényleg megtörténik, az állam a maga tulajdonát mindenkitől visszakövetelheti; anélkül, hogy az ideiglenes birtokosnak azt, a mit a dologért adott, megtériteni tartoznék 1); a birtokos követelést csak az ellen formálhat, a kitől a dolgot szerezte. Ellenben az állam köteles tulajdonát azonnal visszakövetelni, mihelyt jogtalan birlalásáról értesül; mert ha e részbeni késedelme miatt az ideiglenes birtokos kártéritési igényei veszélyeztetnek, a kártéritési kötelezettség a tulajdonos államot terheli. Az ideiglenes birtokos minden esetben igényt tarthat a már beszedett gyümölcsökre - jövedelmekre és hasznos költségei megtéritésére 2); mert ez utóbbiak által a dolog értékében nyert, az előbbiek pedig a féntartásért járó jutalomnak tekinthetők.

Egyébiránt megszünhet az államtulajdon az ugynevezett vándor dolgokra pl. állatokra nézve az által, hogy az állam területét elhagyják 3). Ellenben az államterület, vagy annak része tekintetében megszünhet a tulajdonjog: a) elmosódás); b) el

1) E rebus exstantibus obligatio haec nascitur, qua tenetur is, qui rem nostram habet in sua potestate, efficere quantum in se est, ut in nostrum potestatem veniat. Quantum in se est, dico; neque enim obligatur ad impossibile, neque ad reddendam rem suis expensis: sed iudicare tenetur, ut alter recipere suam possit. Nam sicut in rerum communium statu observanda erat aequalitas quaedam, ut huic non minus, quam alteri rebus communibus uti liceret; ita intraducto dominio haec quasi societas inter dominos contracta est, ut qui rem alienam in sua haberet potestate, eam domino redderet. Nam si dominii ea tantum fuisset ris, ut poscenti domino reddenda esset, nimis debile futurum fuisset dominium et nimis sumtuosa custodia. Grotius: De jure belli ac pacis 1. II. c. X. §. 1.

2) Feltéve, hogy a jogosult féltől függött igényét már korábban is érvényesiteni. Heffter: id. m. 72. §.

3) Heffter: id. m. 72. §.

A magánjog elve: quod vis fluminis de tuo detraxerat et vicino praedito attulerit, palam tuum remanet, inkább a folyamjogra vonatkozik; a tengerpartokra ellenben evlként áll: casum sentit dominus; mert különben a partvidéki állam, melynek területéhez a viz földrészeket hord, lényeges jogaiban szenvedne sérelmet. Oppenheim: Syst. d. Völkerrechts 132. 1.