137. §. Az ellenségeskedés tényleges megszüntetése és a meghódolás... Második fejezet. Békekötés. Lap 321 321 142. §. Jelentősége és joghatálya átalában 143. §. A közjogi viszonyokat illetőleg. 144. §. A magánszemélyeket és jogviszonyaikat illetőleg HARMADIK RÉSZ. KÖVETSÉGI JOG. Első czim. A DIPLOMATIAI ÉRINTKEZÉS KÖZEGEI. Első fejezet. Átalános meghatározások. 145. §. A követségi jog fogalma és felosztása 146. §. Történeti áttekintés... 147. §. Diplomatia és diplomatica 148. §. A diplomatiai képviselők megkülönböztetése. Második fejezet. A követek és rangfokozataik. 328 329 331 333 336 337 338 160. §. A követ teendője a rajta történt sérelem esetében Ötödik fejezet. A területenkivüliség és a vele járó kiváltságok. 161. §. Átalában.... 162. §. A polgári és a rendőri jogszolgáltatást illetőleg -- 163. §. A büntető jogszolgáltatást illetőleg 164. §. Szállásszabadság 165. §. Magán isteni tisztelet 166. §. A követek adó- és vámmentessége.. 167. §. A követek jogszolgáltatási hatalma saját kiséretük felett Az első rangu követeket illetőleg. 175. §. A követségi szertartás fogalma és keletkezése... 175. §. Az elsőrangu követek első kihallgatása 177. §. Az elsőrangu követek egyéb kitüntetései. 178. §. Ünnepélyes látogatások 354 355 Második fejezet. A többi követeket megillető szertartások. 179. §. A másod- és harmadrangu követek első kihallgatása 180. §. Ünnepélyes látogatásaik Harmadik fejezet. A követségi ügyvitel átalános szabályai. 181. §. A követségi ügyvitel meghatározása.. 182. §. Ügyviteli nyelv... 183. §. Diplomatiai irály 184. §. Az ügyvitel alakjai Negyedik fejezet. Az ügyvitel különös szabályai. 185. §. Követségi jejentések 186. §. Congressusok és conferentiák... 187. §. A követek tárgyalásai egymással Harmadik czim. A KÖVETSEG VÉGE. Lap 381 382 382 383 385 386 387 389 391 Első fejezet. A követi teendők a követség megszűnése és felfüggesztése esetében. 194. §. A consulok fogalma és a consulatusok szervezete BEVEZETÉS1). 1. §. A nemzetközi jog fogalma. Az emberi nem történeti fejlődésének egyik legfontosabb jelensége az, hogy a nemzetek hosszu küzdelmek és keserü ellenségeskedések után lételük feltételeként az erkölcsi és az anyagi érdekek közösségét felismerték. A souverain-államok felett, melyek semmi földi tekin 1) Hugo Grotius De jure belli et pacis (Barbeyrac) Amstelædami, 1720.; Martens Charl. Bar. Guide diplomatique Leipsic, 1832.; Rottek Carl v., Welcker Carl. Das Staats-Lexicon. Altona, 1847.; Hinrichs H. F. W. Geschichte des Natur- u. Völkerrechts. Leipzig, 1848-52.; Joh. Ludw. Klüber. Europäisches Völkerrecht von Prof. Dr. Carl. Ed. Morstadt. Schaffhausen, 1851.; Dr. Ghillany F. W. Diplomatisches Handbuch. Sammlung der wichtigsten europäischen Friedenschlüsse, Congressacten und sonstigen Staatsurkunden vom westphälischen Frieden bis auf die neueste Zeit. Nördlingen, 1855-1868. Mohl Robert von. Encyclopädie der Staatswissenschaften. Tübingen, 1859. Henry Wheaton. Histoire des progrès du droit des gens, en Europe et en Amérique, depuis la paix de Westphalie jusque' à nos jours, 4-ème édition. Leipzig, 1865.; Dr. Aug. Wilh. Heffter. Das europäische Völkerrecht der Gegenwart auf den bisheriegen Grundlagen, 5-te Ausg. Berlin, 1867.; Heinrich Bernhard Oppenheim. System der Völkerrechts, Stuttgart u. Leipzig, 1867.; Dr. J. C. Bluntschli. Das moderne Völkerrecht der civilisirten Staaten, als Rechtsbuch dargestellt. Nördlingen, 1868.; Dr. Franz v. Holtzendorf. Encyclopädie der Rechtswissenschaft, in systematischer Bearbeitung. Leipzig, 1870.; Mancini P. S. Diritto internationale. Napoli, 1873.; Dr. Lueder C. Der neueste Codificationsversuch auf dem Gebiete des Völkerrechts. Erlangen, 1874.; Bulmerincq August Praxis, Theorie und Codification des Völkerrechts. Leipzig, 1874.; Dr. BluntschliJ. C. Das moderne Kriegsrecht d. civilisirten Staaten. Nördlingen, 1874.; Dr. Kiss Ist. Európai nemzetközi jog. Eger, 1876.; Dr. Bluntschli J. C. Das Beuterecht im Krieg und das Seebeuterecht ins Apáthy: Nemzetközi jog. 1 télynek alávetve nincsenek, és önmaguk szabják meg saját törvényeiket, emelkedik ki az emberiség, mint magasztos eszméje annak az egységnek, mely a sajátszerüen elszórt különféle népekből alakult ugyan, de erkölcsi világrendeltetésében egy közös czélt ismer. E magasztos felfogásnak érvényre emelése kiválóan a jelen kor érdeme, mely egyrészről a jogegyenlőség megvalósításával a magánjog terén, alapfeltételeit biztositotta az emberiség eszméjének; és másrészről az államok kölcsönös kötelességeiknek kijelölésével, megszerezte a szükséges garantiát az egyéni jogoknak. A magánjogok minden jelentőségüket elvesztenék, ha az állampolgárok a világforgalom jelen kifejlett alakjában, hazájuk határait elhagyva, jogaik érvényesitésénél egészen az idegen államok önkényétől függnének. Az egyéni jogoknak teljes érvényre emelése csak ugy lehetséges, ha azokat az idegen államok territorialis hatalmán felül álló garantiák biztositják. Ezzel ki van jelölve az a pont, melyen a magánjog a nemzetközi joggal érintkezik. Az első közvetlenül az egyesek jogviszonyaival foglalkozik; ellenben a nemzetközi jog —jus gentium, jus inter gentes1), droit international2), international law), Völkerrecht - az államoknak egymás közti viszonyát megállapitó, jogilag szükséges rend, vagyis összesége azoknak a jog besonders. Nördlingen, 1878.; Martens Friedrich von. Völkerrecht. Das internationale Recht der civilisirten Nationen. Deutsche Ausgabe von Carl Bergbahn. Berlin, 1883.; Resch Peter Prof. Das europäische Völkerrecht der Gegenwart. Graz u. Leipzig, 1885.; Dr. Holzendorf Franz von. Handbuch des Völkerrechts, unter Mitwirkung von Bulmerincq, Caratheodory, Dambach etc. Berlin, 1885.; Dr. Neumann Leopold, Freiherr von. Grundriss des heutigen europäishen Völkerrechtes. Wien, 1885. 1) E kifejezést legelőször Zoucheus R. Juris et judicii fecialis, sive juris intra gentes et quæstionum de eadem explicatis czimü munkájában használta, hogy megkülönböztesse azt a római jus gentium-tól. Wheaton: Histoire Tom. I. pag. 142. 2) Wheatone szó eredetét következőleg adja elő: Ce nouveau terme du droit entre les gens a été depuis adopté par le chancelier d'Aguesseau et depuis changé en celui de droit international, pour exprimer d'une manière plus significative cette branche de jurisprudence, qui en général est désignée par le nom de droit des gens. Histoire az id. h. 3) Bentham óta használva. Az angol és amerikai szólásmód szerint a nation szó annyit jelent, mint a németben Volk és a francziában a nation. Bluntschli: 54. 1. jegyz. |