137. §. Az ellenségeskedés tényleges megszüntetése és a meghódolás ... 321 Második fejezet. Békekötés. 138. §. Fogalma és nemei 139. §. A békekötés rendszerinti joghatálya 140. §. A békekötés különös záradékai ...... 141. §. A békekötés végrehajtása és megszegése Harmadik fejezet. Postliminium. 142. §. Jelentősége és joghatálya átalában 143. §. A közjogi viszonyokat illetőleg. 144. §. A magánszemélyeket és jogviszonyaikat illetőleg HARMADIK RÉSZ. KÖVETSÉGI JOG. Első czim. 160. §. A követ teendője a rajta történt sérelem esetében Ötödik fejezet. A területenkívüliség és a vele járó kiváltságok. 349 351 352 353 354 355 161. §. Átalában.... 162. §. A polgári és a rendőri jogszolgáltatást illetőleg -- 357 167. §. A követek jogszolgáltatási hatalma saját kiséretük felett Hatodik fejezet. 367 A követ kisérete és hozzátartozói. 168. §. Követségi személyzet... 169. §. Követségi titkárok 170. §. Követségi tanácsosok, attachék és tolmácsok... 171. §. Futárok Hetedik fejezet. A követ családja. 172. §. Atalában ... 173. §. A követ nejének kiváltságai 174. §. A követ gyermekei és egyéb hozzátartozói. Második czim. KÖVETSÉGI SZERTARTÁS ÉS ÜGYVITEL. Első fejezet. Az első rangu követeket illetőleg. 175. §. A követségi szertartás fogalma és keletkezése... 175. §. Az elsőrangu követek első kihallgatása -177. §. Az elsőrangu követek egyéb kitüntetései 178. §. Ünnepélyes látogatások Második fejezet. A többi követeket megillető szertartások. 179. §. A másod- és harmadrangu követek első kihallgatása 180. §. Ünnepélyes látogatásaik Lap 381 382 382 383 385 386 387 389 391 187. §. A követek tárgyalásai egymással. Harmadik czim. A KÖVETSEG VÉGE. Első fejezet. A követi teendők a követség megszűnése és felfüggesztése esetében. 193. §. A consularis intézmény eredete.. 194. §. A consulok fogalma és a consulatusok szervezete 195. §. A consulok szabadalmai és kiváltságai 196. §. A consulok teendői átalában... 197. §. Különösen 198. §. A consulok kivételes állása a keleten Mellékletek Sajtóhibák... Betürendes tárgymutató 392 394 395 397 397 399 BEVEZETÉS1). 1. §. A nemzetközi jog fogalma. Az emberi nem történeti fejlődésének egyik legfontosabb jelensége az, hogy a nemzetek hosszu küzdelmek és keserü ellenségeskedések után lételük feltételeként az erkölcsi és az anyagi érdekek közösségét felismerték. A souverain-államok felett, melyek semmi földi tekin 1) Hugo Grotius De jure belli et pacis (Barbeyrac) Amsteladami, 1720.; Martens Charl. Bar. Guide diplomatique Leipsic, 1832.; Rottek Carl v., Welcker Carl. Das Staats-Lexicon. Altona, 1847.; Hinrichs H. F. W. Geschichte des Natur- u. Völkerrechts. Leipzig, 1848-52.; Joh. Ludw. Klüber. Europäisches Völkerrecht von Prof. Dr. Carl. Ed. Morstadt. Schaffhausen, 1851.; Dr. Ghillany F. W. Diplomatisches Handbuch. Sammlung der wichtigsten europäischen Friedenschlüsse, Congressacten und sonstigen Staatsurkunden vom westphälischen Frieden bis auf die neueste Zeit. Nördlingen, 1855-1868. Mohl Robert von. Encyclopädie der Staatswissenschaften. Tübingen, 1859. Henry Wheaton. Histoire des progrès du droit des gens, en Europe et en Amérique, depuis la paix de Westphalie jusque' à nos jours, 4-ème édition. Leipzig, 1865.; Dr. Aug. Wilh. Heffter. Das europäische Völkerrecht der Gegenwart auf den bisheriegen Grundlagen, 5-te Ausg. Berlin, 1867.; Heinrich Bernhard Oppenheim. System der Völkerrechts, Stuttgart u. Leipzig, 1867.; Dr. J. C. Bluntschli. Das moderne Völkerrecht der civilisirten Staaten, als Rechtsbuch dargestellt. Nördlingen, 1868.; Dr. Franz v. Holtzendorf. Encyclopädie der Rechtswissenschaft, in systematischer Bearbeitung. Leipzig, 1870.; M a ncini P. S. Diritto internationale. Napoli, 1873.; Dr. Lueder C. Der neueste Codificationsversuch auf dem Gebiete des Völkerrechts. Erlangen, 1874.; Bulmerincq August Praxis, Theorie und Codification des Völkerrechts. Leipzig, 1874.; Dr. Bluntschli J. C. Das moderne Kriegsrecht d. civilisirten Staaten. Nördlingen, 1874.; Dr. Kiss Ist. Európai nemzetközi jog. Eger, 1876.; Dr. Bluntschli J. C. Das Beuterecht im Krieg und das Seebeuterecht ins Apáthy: Nemzetközi jog. 1 télynek alávetve nincsenek, és önmaguk szabják meg saját törvényeiket, emelkedik ki az emberiség, mint magasztos eszméje annak az egységnek, mely a sajátszerüen elszórt különféle népekből alakult ugyan, de erkölcsi világrendeltetésében egy közös czélt ismer. E magasztos felfogásnak érvényre emelése kiválóan a jelen kor érdeme, mely egyrészről a jogegyenlőség megvalósításával a magánjog terén, alapfeltételeit biztositotta az emberiség eszméjének; és másrészről az államok kölcsönös kötelességeiknek kijelölésével, megszerezte a szükséges garantiát az egyéni jogoknak. A magánjogok minden jelentőségüket elvesztenék, ha az állampolgárok a világforgalom jelen kifejlett alakjában, hazájuk határait elhagyva, jogaik érvényesitésénél egészen az idegen államok önkényétől függnének. Az egyéni jogoknak teljes érvényre emelése csak ugy lehetséges, ha azokat az idegen államok territorialis hatalmán felül álló garantiák biztositják. Ezzel ki van jelölve az a pont, melyen a magánjog a nemzetközi joggal érintkezik. Az első közvetlenül az egyesek jogviszonyaival foglalkozik; ellenben a nemzetközi jog —jus gentium, jus inter gentes 1), droit international2), international law), Völkerrecht az államoknak egymásközti viszonyát megállapitó, jogilag szükséges rend, vagyis összesége azoknak a jog besonders. Nördlingen, 1878.; Martens Friedrich von. Völkerrecht. Das internationale Recht der civilisirten Nationen. Deutsche Ausgabe von Carl Bergbahn. Berlin, 1883.; Resch Peter Prof. Das europäische Völkerrecht der Gegenwart. Graz u. Leipzig, 1885.; Dr. Holzendorf Franz von. Handbuch des Völkerrechts, unter Mitwirkung von Bulmerincq, Caratheodory, Dambach etc. Berlin, 1885.; Dr. Neumann Leopold, Freiherr von. Grundriss des heutigen europäishen Völkerrechtes. Wien, 1885. 1) E kifejezést legelőször Zoucheus R. Juris et judicii fecialis, sive juris intra gentes et quæstionum de eadem explicatis czimü munkájában használta, hogy megkülönböztesse azt a római jus gentium-tól. Wheaton: Histoire Tom. I. pag. 142. 2) Wheatone szó eredetét következőleg adja elő: Ce nouveau terme du droit entre les gens a été depuis adopté par le chancelier d'Aguesseau et depuis changé en celui de droit international, pour exprimer d'une manière plus significative cette branche de jurisprudence, qui en général est désignée par le nom de droit des gens. Histoire az id. h. 3) Bentham óta használva. Az angol és amerikai szólásmód szerint a nation szó annyit jelent, mint a németben Volk és a francziában a nation. Bluntschli: 54. 1. jegyz. |
